Hogyan segítette egy macska vak kutya barátját? Egy valódi kutya macska barátság.
Sokat hallhattunk már a vak vezető kutyákról, melyek a világtalan emberek nélkülözhetetlen társai. Most mégis egy olyan kutya macska barátságról lesz szó, amelyben az egészséges, ép szemű macska volt a legnagyobb támasza teljesen vak kutyabarátjának.
Mancat – így hívták a macskát – egyike volt annak, az egy alomból származó hat kismacskának, melyeket valaki a szemétbe hajított a férjem munkahelyén. Miután rájuk lelt, természetesen hazahozta őket. Cumisüvegből, tejjel tápláltam valamennyit. Mancatnak öt csinos nővére volt, valamennyiüknek sikerült új otthont találnunk. Mancat egy teljesen jelentéktelen, fekete-fehér színű macska volt. Senki sem szerette volna elvinni, úgyhogy ő nálunk maradt.
Viszont a későbbiek folyamán egy nagyon nagy, és szép macskává fejlődött. Én abban az időben kutyákat tartottam, és meglepődve tapasztaltam, hogy Mancat nagyon jó baráti viszonyt alakított ki Mary-vel az öreg, fekete mopsz kutyámmal. Mary egy sérülés következtében fél szemére vak volt, majd pedig 14 éves korában teljesen azzá lett.
Mancat viselkedéséből vettük észre, hogy Mary teljesen megvakult. Felfigyeltünk arra, hogy bármerre is sétált Mary, Mancat ott lépdelt mellette. Ha eléjük helyeztem egy bútort, a macska gondosan terelgette öt. Amikor a kutyának WC-znie kellett a kertben, oda is elkísérte. Étkezéseknél is mellette állt, úgy gondolom, ügyelt arra, hogy nehogy a többi kutya „jogosulatlan előnyhöz” jusson Mary-vel szemben. Ráadásul esténként a fekvőhelyéhez kísérte barátját, azután ő maga is összekuporodott mellette.
Mancat a következő két éven keresztül Mary szeme volt, míg az 16 évesen békésen más-világba szenderedett. A macska gyászolta barátját abban a néhány hónapban, amennyivel túlélte őt.
A hátsó legelőre vittem a kutyákat és macskákat esti sétájukra, amikor felbukkant, meglepett bennünket egy tigriskígyó. Ez egy nagyon agresszív, ausztrál mérges kígyó. Szerencsétlen Mancat lett az áldozata, őt marta meg. Eltemettük Mary, a barátja mellé.
Tudom, hogy ez egy szomorú történet de ugyanakkor nagyon megható is. Soha nem fogom elfelejteni vak vezető macskám szeretetét és hűségét. Úgy gondolom, ez egy páratlan kutya macska barátság volt. (Anne Jordan által; Ausztrália)
